Figyelem! A fordítás elavult, olvasd az eredetit.

Architektúrák

Bevezetés

Amint azt a legtöbben tudják, a Linux csak egy kernel. Továbbá a Linux-kernel hosszú ideig csak az Intel x86 architektúrájú számítógépeken futott a 386-os processzoroktól felfelé (bár egy projekt keretében folyamatban van a Linux portolása 286-os és korábbi számítógépekre is. Erről további információkat az ELKS-projekt honlapján olvashatsz.)

A fentiek mára minden szempontból megdőltek. A Linux-kernel mostanra több, és egyre növekvő számú architektúrán rendelkezésre áll. Ezt szorosan követve a Debian disztribúció is átkerült ezekre a platformokra. A folyamat (a libc és a dinamikus szerkesztő megfelelő működéséig) általában döcögősen indul, utána az összes csomag lefordítása az új platformon az időigénye ellenére tulajdonképpen rutinmunka.

A Debian egy operációs rendszer, nem kernel (valójában egy operációs rendszernél is több, mivel a benne található alkalmazásprogramok száma több ezer). Ennek bizonyságaképp útjára bocsátottuk az első három nem Linux-alapú portolást, erről bővebben az oldal alján olvashatsz.

Figyelem - az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll. Nem minden portolásnak van még oldala, a meglévők közül is a legtöbb külső helyeken található. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a portolásokra vonatkozó információkat összegyűjtsük, és tükrözzük őket a Debian webhelyen.

Megjelent portok

Az alábbi portokat legalább egy stabil Debian-verzió tartalmazza.

Intel x86 / IA-32 („i386”)

Az első architektúra, és tulajdonképpen nem is igazi portolás. A Linuxot eredetileg Intel 386-os processzorra fejlesztették, innen ered az i386 elnevezés. A Debian minden IA-32 processzort támogat, amit az Intel (az összes Pentium-sorozatot és 32 bites módban a legfrissebb Core Duót beleértve), az AMD (K6, összes Athlon-sorozat, Athlon64 sorozat 32 bites módban), a Cyrix és egyéb gyártók készítettek.
Amint a Debian webhely átáll a Linux hagyományos i386-központú szemléletről egy kiegyensúlyozottabbra, az összes i386-specifikus információ ide fog kerülni.

Motorola 68k (m68)

Az első hivatalos kiadása a Debian 2.0 változata volt. A port nem felelt meg a Debian 4.0 kiadási követelményeinek, ezért nem jelent meg az Etchben. A Debian m68k változata sokféle Motorola 68k processzorra épülő számítógépen fut, nevezetesen Sun3 munkaállomásokon, Apple Macintosh személyi számítógépeken, továbbá az Atari és Amiga személyi számítógépeken.

Sun SPARC („sparc”)

Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. Ez a változat a Sun SPARCstation munkaállomásokon és néhány korábbi sun4 platformon fut.

Alpha („alpha”)

Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. A hosszabb ideje fennálló portok egyike, és elég stabil is.

Motorola/IBM PowerPC („powerpc”)

Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először. Ez a változat az Apple Macintosh legtöbb PowerMac modelljén, CHRP és PReP nyílt architektúrákon fut.

ARM (arm és armel)

Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először. Számos beágyazott hardveren fut, például NSLU2-n. Az Armel az arm port hatékonyabb utóda, amely az ARM EABI-vel kompatibilis.

MIPS processzorok („mips” és „mipsel”)

Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata. A MIPS architektúrát az SGI (debian-mips - big endian) és a Digital DEDstations (debian-mipsel - little endian) számítógépek használják.

HP PA-RISC („hppa”)

Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata. Ez a Hewlett-Packard PA-RISC architektúrája.

IA-64 („ia64”)

Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata. Ez az Intel 64 bites architektúrája. Megjegyzés: ez nem összetévesztendő a legújabb az Intel Pentium 4 és Celeron processzorokhoz készült 64 bites bővítménnyel, az Intel 64-vel. Ezekhez az AMD64 port tartozik.

S/390 („s390”)

Portolás az IBM S/390 szervereire. Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

AMD64 (amd64)

Portolás a 64 bites AMD64 processzorra. A cél mind a 32 bites, mind a 64 bites userlandek támogatása ezen az architektúrán. Ez a port az AMD 64-bites Opteron, Athlon és Sempron processzorait, illetve az Intel Intel 64-t támogató processzorait, így a Pentium D-t és a különböző Xeon és Core2 sorozatokat támogatja.

Debian GNU/kFreeBSD (kfreebsd-i386 és kfreebsd-amd64)

Az első, hivatalosan, a Debian 6.0-val kiadott technikai előzetes és a Debian eslő, nem Linux alapú portolása. A Debian GNU rendszer portolása FreeBSD kernelhez. Egyaránt elérhető 32 és 64 bites x86 processzorokhoz.

Még kiadatlan portok

Az alábbi portok még sosem kerültek be a Debian stabil változatába, de később valószínűleg részei lesznek.

SuperH („sh”)

Elég új portolás a Hitachi SuperH processzoraira.

armeb

Portolás a big-endian ARM gépkre, legfőképpen a Linksys NSLU2-re.

m32r

Portolás a Renesas Technology 32-bites RISC mikroprocesszorára.

AVR32

Az AVR32 portolás az Atmel 32-bites RISC arhitektúrára.

Nem Linux-alapú portolások

Debian GNU/Hurd („hurd-i386”)

A GNU Hurd a GNU csoport teljesen új operációs rendszere. Valójában a GNU Hurd az utolsó szükséges összetevő egy teljes egészében GNU operációs rendszer összeállításához, és a Debian GNU/Hurd egy ilyen (és valószínűleg az első) GNU operációs rendszer lesz. A jelenlegi projekt az i386 architektúrára épül, de hamarosan továbbiak is követni fogják.

Debian GNU/NetBSD („netbsd-i386” és „netbsd-alpha”)

Ez a Debian operációs rendszer, az apt, a dpkg és a GNU userland portolása a NetBSD kernelre. Egyelőre még kezdeti stádiumban van, de mivel a NetBSD kernel stabil, a Debian GNU/NetBSD várhatóan gyorsan fog fejlődni. Jelenleg az Intel x86-os GNU/NetBSD van a legelőrehaladottabb állapotban, de már megkezdődött az Alpha-alapú változat fejlesztése is.

Különféle portolásszerű projektek

Bár nem kimondottan portolások, jó helynek tűnt ide tenni ezeket.

Debian Beowulf

A Beowulf helyettesít néhány nagyobb tudományos és matematikai felhasználású szuperszámítógépet. A projekt célja, hogy a Beowulf-fürtök fussanak Debian-gépeken, és összekössék a bazár jellegű hálózatokat kedvelő embereket.

ARM EABI Port

Az EABI az ARM Ltd új beágyazott bináris alkalmazási felülete (ABI). Az EABI valójában egy ABI-család, és egyik al-ABI-ja a Linux GNU EABI.


Jogi információk: A fenti számítógép- és processzornevek nagy része a gyártóik védjegye vagy bejegyzett védjegye. A felhasználásuk engedély nélkül történt.