Mit jelent a Szabad szoftver? illetve Mit értenek a Nyílt szoftver kifejezés alatt?

Megjegyzés: 1998 februárjában egy csoport a "Szabad (free) szoftver" kifejezés helyett átállt a "Nyílt (Open) szoftver" kifejezés használatára. Mindkét kifejezés lényegében ugyanarra a dologra utal.

A szabad szoftver fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad (free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a "szabad" azt jelenti, hogy "ingyenes". Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free" szónak. Ezek közül csak az egyik az "ingyenes". A többi jelentés leginkább a szabadsághoz és a kötöttségektől való mentességhez kapcsolódik. Tehát amikor Szabad szoftver-ről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az ingyenességről.

Ha egy szoftver csak abban az értelemben szabad, hogy nem kell érte fizetni, akkor valójában elég messze áll attól, hogy ténylegesen szabad legyen. Lehet például, hogy nem lehet továbbadni, és szinte biztos, hogy nem lehet továbbfejleszteni. Az ingyenes licenccel rendelkező szoftverek általában olyan marketingkampányok fegyverei, amelyek egy kapcsolódó termék bevezetését vagy egy kisebb versenytárs megfojtását célozzák. Semmiféle garancia nincs viszont arra, hogy ingyenesek is maradnak.

A ténylegesen szabad szoftver szabad is marad. A köztulajdonba helyezett szoftverek a későbbiekben nem szabad programok részeivé válhatnak. Ilyenkor a továbbfejlesztések elérhetetlenné válnak a közösség számára. Ahhoz, hogy a szoftver szabad maradjon, ennek megfelelő szerzői jog és licenc hatálya alatt kell kiadni.

Az avatatlanok számára egy adott szoftver vagy szabad, vagy nem. A tényleges kép ennél lényegesen bonyolultabb. Hogy megértsük, mit feltételeznek az emberek, amikor egy szoftvert szabadnak hívnak, tegyünk egy kis kitérőt a szoftverlicencek világába.

A szerzői jogok bizonyos alkotások szerzőinek jogvédelmét biztosítják. A legtöbb országban a megírt szoftverek automatikusan szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzőknek a licencek teszik lehetővé, hogy az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezzék alkotásuk (jelen esetben a szoftver) felhasználását mások számára. A szerzőkön múlik, hogy a szoftverhez csatolnak-e licencet, amely meghatározza a szoftver felhasználásának módját. A szerzői jogokról a http://www.copyright.gov/ címen találhatók további információk (angolul).

A különféle körülmények természetesen különféle licencek alkalmazását teszik szükségessé. A szoftvervállalatok a tőkéjük védelme érdekében csak az emberek által nem értelmezhető lefordított kódot adják ki, a szoftver használatára vonatkozóan pedig különböző korlátozásokat foganatosítanak. Ennek ellentéteképp a szabad szoftverek szerzői az alábbiak valamilyen kombinációját keresik:

Sokan írnak saját licenceket. Ezzel az a probléma, hogy egy megfelelő szabályozást biztosító licenc megírása igen bonyolult kérdéseket vet fel. Az ilyen licencek szóhasználata sok esetben kétértelmű, továbbá gyakoriak az egymással ütköző feltételek is. Még nehezebb egy olyan licenc megírása, amely egy bíróság előtt is megállná a helyét. Szerencsére rendelkezésre áll néhány már megírt licenc, amelyek közül valamelyik valószínűleg megfelel az igényeknek.

A három legelterjedtebb licenc a következő:

A fenti licencek néhány közös jellemzője.

A szoftver eladását engedélyező utolsó pont úgy tűnhet, hogy az egész szabad szoftver elképzeléssel ellentétben áll. Pedig valójában ez az erősségeinek egyike. Mivel a licenc lehetővé teszi az ingyenes terjesztést, bárki, aki megszerez egy példányt, továbbadhatja. Ezt akár pénzért is tehetik. Egy szoftverről lényegében ingyenesen készíthetők elektronikus másolatok, így az ellátás és az igények alacsonyan tartják a költségeket. Ha egy nagyobb szoftver vagy több szoftver valamilyen adathordozón, például CD-n kerül terjesztésre, akkor a szállító saját belátása szerint állapíthatja meg ennek árát. Ha a profit aránya magas, akkor viszont új szállítók jelennek meg a piacon, és az így kialakult verseny letöri az árat. Ennek eredménye, hogy a néhány CD-t elfoglaló Debian-kiadáshoz néhány dollárért hozzá lehet jutni.

Bár a szabad szoftverek nem teljesen mentesek a kötöttségektől (ez csak a köztulajdonba helyezett szoftvereknél van így), megadják a felhasználóknak mindama lehetőségeket, amelyekre a megfelelő felhasználás érdekében szükségük lehet. Ezzel egyidőben a szerzők jogai a megfelelő védelem alatt állnak. Nos, ez a szabadság.

A Debian projekt határozottan támogatja a szabad szoftvereket. Mivel a szoftverek több különböző licenc hatálya alá tartozhatnak, a Debian kialakította a Szabad szoftverekre vonatkozó irányvonalakat (DFSG), amelyek elég jól meghatározzák, hogy mi minősül szabad szoftvernek. A Debian alapdisztribúciójába csak olyan szoftverek kerülhetnek bele, amelyek megfelelnek ezen irányvonalaknak.