A grafikus telepítő (kísérleti jelleggel) engedélyezve van az arm64 debian-installer képeken, de néhány eszközön még mindig használni kell a soros konzolt. A konzoleszközt a firmware-nek automatikusan észlelnie kellene, de ha nem, akkor amikor a GRUB menüből elindítod a linuxot, egy „Booting Linux” üzenetet fogsz látni, majd semmi többet.

Ha belefutsz ebbe a problémába, be kell állítanod egy konkrét konzol konfigurációt a kernel parancssorban. Nyomd meg az e gombot a GRUB menüben az „Edit Kernel command-line” (Kernel parancssor szerkesztése) lehetőséghez, és változtasd meg a

--- quiet

részt erre:

console=<eszköz>,<sebesség>

, például

console=ttyAMA0,115200n8

. Ha kész vagy, nyomd meg a Control+x kombinációt, hogy az új beállítással folytasd a rendszerindítást.

A Juno UEFI-t használ, így a telepítés egyszerű. A legpraktikusabb módszer az USB-ről történő telepítés. Az USB-ről való indításhoz naprakész firmware-re van szükség. A 2015 márciusa utáni http://releases.linaro.org/members/arm/platforms/latest/ build-ekkel tesztelve minden rendben működött. Nézd meg a Juno dokumentációját a firmware frissítéséhez kapcsolódóan.

Készíts elő egy szabványos arm64 CD/DVD képet egy USB meghajtóra. Helyezd azt a hátsó USB portok egyikébe. Csatlakoztass egy soros kábelt a hátsó felső 9 tűs soros portba. Ha hálózati kapcsolatra van szükséged (netboot kép), csatlakoztasd az ethernet kábelt a gép elején található aljzatba.

Futtass egy soros konzolt 115200, 8 bit, paritás nélküli beállítással, és indítsd el a Junót. Az USB stickről kellene indulnia egy GRUB menübe jutsz. A konzol konfigurációját a Juno nem érzékeli helyesen, így ha csak simán megnyomod az Enter gombot, nem fogsz kernel kimenetet látni. Állítsd be a konzolt

console=ttyAMA0,115200n8

értékre (ahogy az 5.1.1. szakasz - Konzol konfiguráció részben le van írva). A Control+x megnyomásával el kell, hogy induljon a debian-installer képernyők, és lehetővé teszi a standard telepítés folytatását.

Ez a gép rendelkezik UEFI-vel, de általában U-Boot-tal szállítják, így először telepítened kell az UEFI firmware-t, majd használhatod a szokásos indítási/telepítési módszereket vagy használhatod a U-Boot indítási módszereket. A telepítés irányításához soros konzolt kell használnod, mert a grafikus telepítő nincs engedélyezve az arm64 architektúrán.

A javasolt telepítési módszer az, hogy a debian-installer kernelt és az initrd-t átmásolod a merevlemezre a géphez mellékelt openembedded rendszer használatával, majd onnan indítod el a telepítőt. Alternatív megoldásként TFTP-vel másold át és indítsd el a kernel/dtb/initrd fájlokat (5.1.4.1. szakasz - Indítás TFTP-vel U-Boot-ban). A telepítés után manuális módosításokra lesz szükség, hogy az installált képről tudj indítani.

Futtass egy soros konzolt 115200, 8 bit, paritás nélküli beállítással, és indítsd el a gépet. Indítsd újra a gépet, és amikor meglátod a „Hit any key to stop autoboot:” üzenetet, üss le egy billentyűt, hogy a Mustang# prompt megjelenjen. Ezután használd az U-Boot parancsokat a kernel, dtb és initrd betöltéséhez és indításához.

A hálózatról való indításhoz szükséged van hálózati kapcsolatra és egy TFTP hálózati indító szerverre (valamint valószínűleg egy DHCP, RARP vagy BOOTP szerverre az automatikus hálózati konfigurációhoz).

A hálózati indítást támogató szerveroldali beállításokat az 4.4. szakasz - Fájlok előkészítése TFTP hálózati bootoláshoz rész ismerteti.

setenv autoload no
dhcp

setenv ipaddr <az klens IP címe>
setenv netmask <alhálózati maszk>
setenv serverip <a tftp szerver IP címe>
setenv dnsip <a névszerver IP címe>
setenv gatewayip <az alapértelmezett átjáró IP címe>

saveenv

printenv kernel_addr_r ramdisk_addr_r fdt_addr_r

setenv kernel_addr_r 0x46000000
setenv fdt_addr_r 0x47000000
setenv ramdisk_addr_r 0x48000000

tftpboot ${kernel_addr_r} <a kernel képfájl neve>
tftpboot ${fdt_addr_r} <a dtb fájl neve>
tftpboot ${ramdisk_addr_r} <a kezdeti ramdisk képfájl neve>

setenv bootargs console=ttyS0,115200 rootwait panic=10

bootm ${kernel_addr_r} ${ramdisk_addr_r} ${fdt_addr_r}

bootz ${kernel_addr_r} ${ramdisk_addr_r}:${filesize} ${fdt_addr_r}

Ha a számítógéped képes USB-ről bootolni, ez valószínűleg a legegyszerűbb telepítési mód. Feltételezve, hogy mindent előkészítettél a 3.6.1. szakasz - Indító eszköz választás és a 4.3. szakasz - Fájlok előkészítése USB memóriáról történő bootoláshoz szakaszok szerint, csak csatlakoztasd az USB kulcsot egy szabad USB aljzathoz, majd indítsd újra a gépet. A rendszernek el kell indulnia, és hacsak nem a rugalmas módszerrel készítetted elő az USB-t úgy, hogy a grafikus menü ne jelenjen meg, akkor meg kell jelennie egy grafikus boot menünek (feltéve, hogy a hardver támogatja). Itt különböző telepítési opciók közül választhatsz, vagy egyszerűen nyomd meg az Enter billentyűt.

A telepítő grafikus változata csak korlátozott számú architektúrához érhető el, beleértve a(z) 64-bit ARM-t. A grafikus telepítő funkciói lényegében megegyeznek a szöveges alapú telepítőével, mivel alapvetően ugyanazokat a programokat használja, csak más felületet kapott.

Bár a funkcionalitás azonos, a grafikus telepítőnek mégis van néhány jelentős előnye. A fő előnye, hogy több nyelvet támogat, különösen azokat, amelyek karakterkészlete nem jeleníthető meg a szöveges alapú „newt” felületen. Emellett van néhány használhatósági előnye is, például az egér használatának lehetősége, és bizonyos esetekben több kérdés is megjeleníthető egyetlen képernyőn.

Csakúgy, mint a szöveges alapú telepítőnél, a grafikus telepítő indításakor is megadhatsz indítási paramétereket.

Megjegyzés

A grafikus telepítő futtatásához lényegesen több memória szükséges, mint a szöveges alapú telepítőhöz: 640MB. Ha nem áll rendelkezésre elegendő memória, automatikusan visszatér a szöveges alapú „newt” felületre. Ha a rendszeredben lévő memória mennyisége kevesebb, mint 260MB, előfordulhat, hogy a grafikus telepítő egyáltalán nem indul el, míg a szöveges alapú telepítő még működhet. Kevés rendelkezésre álló memória esetén a szöveges alapú telepítő használata ajánlott.